Nem tudok már több címet kitalálni
2008.12.14. 18:16
Bár már nagyon rég nem írtam semmit, most mégsem fogok sokat, mert az az igazság, hogy nem történt semmi jeles esemény az elmúlt hetekben. Minden megy a megszokott módon, iskola, ilyesmi.
Itt a házban annyi történt, hogy elköltözött a hülye belga lakótársam, úgyhogy újra megleltem a békét. A vicces az, hogy nem csak én örültem ennek borzasztóan, hanem az egész család is. Pedig eleinte úgy örültek neki, és a néni mindig dicsérte, hogy milyen ügyes, okos, stb., aztán a végére meg már a reggeli kávézásokkor a bácsival felváltva szidták nekem, hogy milyen rendetlen, koszos, mindent tönkretesz, stb. De szerencsémre a srác nem érezte itt jól magát és elment. Ez most olyan, mintha kiutáltuk volna, de egyébként nem. Szóval amikor este elment, egyből nekiálltam mindent kitakarítani - wc, konyha, fürdő. Tényleg állandóan olyan koszt hagyott maga után, nem győztem takarítani. Egyébként elképesztő, hogy most, hogy csak egyedül én használom, még így is minden nap csomót kell takarítanom abban a tenyérnyi méretű konyhában is... nem értem én ezt. Ja, és a legjobb abban, hogy elköltözött az, hogy most már újra kapok ebédet, néha nem is győzöm már megenni, pedig attól nem kell félteni, hogy keveset eszem. De azért persze most sem kapok minden nap :)
Na szóval. Múlt héten volt a muszlimok „karácsonya”, vagyis a legnagyobb ünnepük. A mekkai zarándoklat végén tartják, 3-4 napig tart, és birkát ölnek. Sokkal többet nem tudok a dologról, csak azt, hogy elvileg az a szokás, hogy a gazdag családok, akik megengedhetik magukat azok levágnak egy vagy több birkát, mintegy áldozatként, a húsát pedig szétosztogatják a szegények között. Nem tudom ebből mennyi az igazság, de ez a hagyomány. És valóban, itt a temető és a paradicsom piac közötti úton például úgy álltak a birkaárusok, mint nálunk télen a fenyőfaárusok. Kínálgatják mindenkinek a birkákat, aki csak él, bár szokatlan módon ez volt az a helyzet, amikor ott álltunk mellettük, két külföldi, és egyszerűen senki nem akart nekünk eladni semmit. Aztán miután már fél órája ott szobroztunk, az egyik fickó azért csak hívott minket, hogy ugyan nézzük már meg a birkákat, melyik kell. Olyan is van, aki nem vesz egy élő birkát, csak darabokban, azoknak ott helyben levágják az állatot, szépen lenyúzzák, kibelezik, ami kell. Az utcán. Ott hevernek a járdán a gyomrok félredobva, a lenyúzott bőrök mellett, a padkánál pedig víz helyett sűrű rózsaszín vér folyik a csatornákba. Elképesztően furcsa színe van a birkavérnek. (Képek a birkavérről a képtáramon.) Viszont bátor állatok, vagyis inkább eszméletlenül buták – nem elég, hogy ott ácsorognak egy méterre a már levágott társaiktól, békésen bambulva maguk elé, de még csak nem is visítanak, mint a disznók, mielőtt levágják őket. Csendben tűrik.
Az ünnep a hozzánk hasonló nem muszlimoknak leginkább azért jó, mert egy hétig szünet van, de nem csak az iskolában, gyakorlatilag mindenhol, éppen csak a boltok vannak nyitva. Végigsétálni Damaszkuszon ezekben a napokban kész gyönyör. Nincs zaj, nincsenek emberek, dudálás, lökdösődés, kiabálás – teljes béke szállt a városra. Olyan, mintha mindenki elment volna valahova vidékre, mintha kiürült volna a város. A Bab Tuma utcán, vagy az Egyenes utcán végigsétálni élményszámba ment – sikerült elsétálnom a római kaputól a Bab Sharqiig úgy, hogy csak egy autó ment el mellettem. De sajnos minden ünnepnek vége van egyszer. Nem baj.
Viszont a múltkori Latakiás kirándulásban úgy kimerültünk, vagyis valójában rájöttünk, hogy télen nem érdemes kirándulni, mert már négykor sötét van, hogy ezt a szünetet nyaralás nélkül töltöttük, pedig itt lett volna a remek alkalom. Azért nem voltunk teljesen tétlenek, egy kicsit azért kiruccantunk, mert szép idő volt – elmentünk Dumeirbe és Seidnayába. Dumeir nagyon érdekes egy hely. Az ember úgy érezte magát ott, mint ahogy romantikusan elképzeli a Közel-Keletet: lepukkant házak, motoros csávók és rengeteg gyerek, akik úgy rohangálják körbe a külföldieket, mintha még nem láttak volna olyat. De tényleg, én elgondolkodtam, hogy vajon ebben a városban csak gyerekek laknak-e. Olyan érzés volt, mint az Isten városa c. film, pláne, hogy a legtöbb gyereknek (műanyag) pisztoly és/vagy géppuska volt a kezében, a lányok pedig olyan csinosan voltak felöltözve, mintha estélyre mennének – kisszoknya, retikül, csizma, belőtt haj. Ja, egyébként van ott egy harmadik századi Zeus Hyspistos templom, ami eszméletlenül jól néz ki, ha mondjuk nálunk lenne egy ilyen, mindenki oda zarándokolna megnézni, hogy de szép és milyen öreg, itt viszont csak a gyerekek játszótere a házak között. Természetesen mi is ezt mentünk megnézni, nem Dumeir város szépsége vonzott oda minket. Mivel ez a kirándulás nem tartott túl sokáig, úgy döntöttünk Seidnaya is belefér, ami szintén közel van Damaszkuszhoz, de ott sincs olyan sok látni való, hogy órákat töltsünk ott. Ez egy híres zarándok hely, a keresztes időkben Jeruzsálem után a második legfontosabb, van benne egy csodatevő Mária-ikon, amit a legenda szerint Lukács festett, bár ebben egyre jobban kételkednek az okosok. Mindez egy nagy kolostorban van, ami a mai formájában teljesen új, 19. századi, ennek ellenére nagyon jól néz ki, olyan, mint egy szép váracska. Sajnos a többi monostor meglátogatására most nem került sor, mert azok gyalog kicsit messze vannak, úgyhogy majd legközelebb.
Karácsony. Az ember azt hinné, hogy az itteniek, hiába sok a keresztény, nem úgy viselkednek karácsony előtt, mint északon. De meglepő módon egyre több ház van teledíszítve különböző színes villogó karácsonyi fényekkel (persze leginkább csak itt Bab Tumában), sok bolt tele van mindenféle télapós szirszarral, stb. Úgyhogy eddig is szerettem esténként sétálgatni itt az óvárosban, most viszont különösen jó, minden feldíszített ház látványa boldoggá tesz kicsit. Itthon is van fenyőfánk, múltkor megmutatta a bácsi, mert még nincs felállítva - természetesen csak műfenyő, és nem is túl nagy, épp csak amolyan asztaldísz, de mégis csak karácsonyfa :) Bár azt még őszintén nem tudom, hogy a család mikor fogja ülni a karácsonyt, mert ortodoxok, úgyhogy az lenne az igazi, ha csak január hetedikén, de bármit el tudok képzelni, lehet, hogy kétszer fognak karácsonyozni. Most már csak a hó hiányzik ahhoz, hogy teljes legyen az összkép. De azért annyira mégse hiányzik, sőt, igazán lehetne csak egy kicsit melegebb. Tegnap először fűtöttem. Gondoltam ideje kérni egy kis kályhát már, mert igaz, hogy nem fagyok meg, de egyre kellemetlenebb naplemente után ülni az ugyan olyan hőmérsékletű szobában, mint az utca. Mondták, hogy nincs kályha, de majd holnap elmegy a néni a piacra, aztán vesz egyet. Mondtam, hogy semmi probléma, az tökéletes lesz, ehhez képest a néni mégiscsak elment még aznap este, és hozott egy mini-fűtőtestet (a bácsi egyébként nem szeret, és ő azt akarta, hogy én vegyek magamnak, de a nénibe szorult egy kis jóérzés, és hát könyörgöm, ha már bérelek egy szobát az a minimum, hogy télen tudok mivel fűteni. Nem tudom mit gondolt a bácsi, hogy majd nem fűtök egész télen, vagy mi...). Najó, nem untatlak titeket a fűtési problémáimmal, gondolom ez a legkevésbé sem érdekel senkit :) Abba is hagyom, mert hirtelen nem tudok mit írni, de legalább életjelet adtam magamról. :)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
hinnnye 2008.12.14. 18:24:49
M.ó.n.i. 2008.12.14. 21:47:51
Még a Latakiás útra visszatérve: gyanúsan ismerős volt a hotel.:) Nem Umayya volt a neve, egy mecsettel közvetlenül szemben? Emiatt nem is aludtunk sokat. Vmikor éjjel 3-kor jelentkeztünk be, reggel 9-kor el is hagytuk a helyet. Átmentünk a téren lévő szép hotelba, ahol megtaláltuk egész Szíria-Jordánia-Libanon legjobb-diákbarát szobáját...
l.i 2008.12.15. 18:46:21
Na, csak így tovább! Télen a fűtés az egy jó dolog, főleg, ha sobiád van az az igazi, de ezek az elektromos szarok se semmik:)
István
utahu 2008.12.16. 14:52:00
kenyéééér, majd keresd a zsófin a bleach OST+at, mert csupa spanyol zene és tetszeni fog!!!
hinnnye 2008.12.17. 18:19:20
Móni: Nem Omayya volt a neve, hanem Safwán. De akkor ezek szerint nem csak egy ilyen remek hotel van Latakiában :) Viszont nem tudom, hogy amit téren levőnek mondasz, az ugyan az-e, ahol mi voltunk, az is a téren volt, és tényleg nagyon jó (Hotel Latakia).
Na, minden jót nektek.